Gőzleme, a török gyorsétel

Limara nagyvilági receptjei közül a következő „versenyző” egy török gyorsétel volt nálunk, amit sokféleképpen lehet megtölteni, igazából csak gazdálkodjunk a hűtőnkből, én kétféle tölteléket csináltam most: egy paradicsomos-feketeerdei sonkásat, valamint egy fetásat.
Hozzávalók: 
50 dkg finomliszt
2 tk só
3 ek. olívaolaj
15 dkg joghurt
2 dl víz
10 g friss élesztő
2-3 ek. olvasztott vaj a tetejére
Elkészítési idő: 2 óra
Egy tálba szitálom a lisztet és összekeverem a sóval, majd a közepébe mélyedést csinálok és oda öntöm az olajat, a joghurtot, a vizet, valamint az élesztőt és jól kidagasztom a tésztát. A tálat picit kiolajozom, majd ebben hagyom letakarva kelni 1 órán át. Lisztezett deszkán 8-10 egyforma gombóccá osztom a tésztát, majd műanyag fóliával letakarom és 10 percig pihentetem. Egyesével vékonyra nyújtom őket, majd a közepére teszek 1-2 ek. tölteléket, behajtom a széleit, kicsit kilapítom, így négyzeteket kapok és egy száraz serpenyőben megsütöm őket egyesével. Amikor megfordítom őket, vékonyan megkenem olvasztott vajjal.
Töltelékeim: az egyik verzióba felaprítom az 5-6 aszalt paradicsomot, a nagyjából 5 szelet feketeerdei sonkát, 1-2 ek. paradicsompürét keverek hozzá, sózom, borsozom, és adok hozzá aprított bazsalikomot, valamint nagyjából 2-3 ek. reszelt sajtot. A másik verzióba villával összetörtem a fetát, beletépkedtem mozzarellát, és ebbe is aprított zöldfűszereket kevertem.

További receptek:

Padlizsánkrém

Itt az ősz, és a kamra polcokon van még szabad hely a szilvalekvárnak, egy kevés körtebefőttön is gondolkodom, de ami biztos, hogy zakuszkát idén sokkal

Slanac – avagy sós rúd

Amikor elmegyünk a városban egy pékség közelében, mindig sós rudat kérnek a gyerekek, amit hármasával összesütve árulnak, így nekünk ez a három gyereknek pont egy

Áfonyás-citromos gyümölcskenyér

Nyaralás alatt a konyhai munka kicsit szüneteltetve van, de most már nagyon hiányzott, hogy süssek valami olyan sütit, amit akár reggelire, akár uzsonnára tudunk enni.

Töltött karalábélevél

Sok posztomban írtam már nektek, hogy nem dobom ki a karalábé levelét, mint ahogy évekkel ezelőtt tettem (pontosabban akkor haza se hoztam az üzletből), hanem